Egyedi szoftver
Az MVP a Minimum Viable Product rövidítése, magyarul minimálisan életképes termék. Ez a szoftver legkisebb olyan verziója, amit valódi felhasználók már használni tudnak, és amiből kiderül, hogy az ötlet működik-e a piacon. Nem félkész termék, hanem tudatosan szűkre szabott első kör: a lényegi funkció benne van, minden más kimarad.
A kifejezést Eric Ries tette ismertté a Lean Startup módszertannal. Az alapgondolat egyszerű: a legtöbb termék nem azért bukik meg, mert rosszul van megírva a kód, hanem mert senkinek nem kell. Az MVP ezt a kockázatot kezeli. Előbb derüljön ki kis pénzből, hogy van-e igény, és csak utána épüljön ki a teljes rendszer.
A gyakorlatban ez azt jelenti, hogy a fejlesztés első szakaszában egyetlen kérdésre keressük a választ: hajlandó-e a célcsoport használni (és ideális esetben fizetni érte). Minden funkció, ami nem ehhez a kérdéshez kell, várhat.
Vegyünk egy példát. Tegyük fel, hogy időpontfoglaló alkalmazást szeretnél a szolgáltatásodhoz.
Az MVP-be belefér:
Kimarad, mert később is ráér:
A második lista csupa hasznos dolog. Csakhogy egyik sem kell ahhoz, hogy kiderüljön: foglalnak-e nálad az ügyfelek online. Ha igen, a bővítést már bevétel és valós használati adat mellett tervezed.
Két félreértéssel találkozunk a leggyakrabban.
Az első: „az MVP egy összecsapott béta”. Nem az. A kevés funkciónak is stabilan kell működnie, mert az első felhasználók élménye dönti el, visszajönnek-e. Szűk terjedelem, rendes minőség. Ez a helyes arány.
A második: „az MVP csak startupoknak való”. A tapasztalatunk pont az ellenkezője. Belső vállalati rendszereknél is az MVP-megközelítés véd meg attól, hogy egy kétéves fejlesztés végén derüljön ki: a kollégák másképp dolgoznak, mint ahogy a specifikáció képzelte. Erről bővebben az Excel helyett egyedi szoftver cikkünkben írunk.
A magyar piacon egy tisztességes MVP jellemzően 3 és 8 millió forint között mozog, a fejlesztési idő pedig 6 és 10 hét között. A szórást a funkciók száma, az integrációk és a design igényessége adja. Webes MVP-nél az alsó sáv a jellemző, mobilalkalmazásnál inkább a felső, mert ott a publikálás is időt visz el. A részletes számokat a mobilapp árakról és a webalkalmazás árakról szóló cikkeinkben bontjuk ki.
Egy jó összehasonlítás: ugyanez a termék teljes funkciókészlettel, első nekifutásra megépítve simán 15 vagy 20 millió forint lenne. Ha az ötlet nem működik, a különbözetet az MVP mentette meg.
Nálunk a ZNiTech-nél minden MVP-projekt három kérdéssel indul, és ezt ügyfélként is végig tudod gondolni előre:
Azt tapasztaljuk, hogy ez a három kérdés az ajánlatkérések felénél átrajzolja a funkciólistát, és szinte mindig lefelé viszi az első kör árát.
Az MVP nem végállomás, hanem döntési pont. Három kimenete lehet: bővítés (van igény, jöhet a következő funkciócsomag), irányváltás (van igény, de másra, mint hittük), vagy leállás (nincs igény, és ezt most tudtuk meg olcsón). Mindhárom jó kimenet, mert mindhárom adatra épül, nem megérzésre.
Mi a különbség az MVP és a prototípus között? A prototípus kattintható látványterv, kód nélkül, és arra jó, hogy megmutasd az elképzelést. Az MVP működő szoftver valódi felhasználókkal. A prototípus napok alatt elkészül, az MVP hetek alatt, és csak az utóbbi ad piaci visszajelzést.
Mennyi idő alatt készül el egy MVP? Jellemzően 6 és 10 hét között, a terjedelemtől függően. Ha egy ajánlat ennél lényegesen hosszabb időt mond MVP-re, valószínűleg túl sok funkció került bele.
Mennyibe kerül egy MVP fejlesztése? A hazai piacon nagyjából 3 és 8 millió forint közé esik. Webes terméknél az alsó, mobilalkalmazásnál a felső sávval érdemes számolni.
Mi történik, ha az MVP beválik? A meglévő alapra ütemezetten épülnek a további funkciók, immár valós használati adatok alapján. Jó architektúrával az MVP kódja nem eldobható, hanem a végleges termék első rétege.
Ötleted van, és szeretnéd olcsón kideríteni, működik-e? Írj nekünk, 30 percben átbeszéljük, mi férne bele az első körbe: kapcsolat.